LATIN NYELVKÖNYV 3/1.
PLETTE FERENCNÉ ÉS FODOR CSONGOR
Méret: B/5 (230x170cm)
Borító: műbőr
Kivitel: irkafűzött
Terjedelem: 94 oldal
Belív: 80g-os offset
Szín: fekete-fehér
Súly: 20g
Vastagság: 5mm
Illusztráció: 63 db
Grafika: Hódosné Szántó Andrea és Hódos László
Leírás:
„Magyarországon még a múlt század közepéig a latin nyelv volt a művelt középosztály nyelve. A tudományos műveket latin nyelven írták. A törvények és az országgyűlés nyelve is a latin volt.
Magyar költőink görög-latin versformákat is szívesen használtak. Erős latin hatást mutatnak pl. Berzsenyi Dániel költeményei.
Mégcsak annyit: egyetlen nemzet sem használta annyi időn át és annyira a latin nyelvet, mint mi, magyarok. Ezért amikor a latin nyelvvel ismerkedünk, nem csak fontos nyugati nyelvek nyelvtanához és szókincséhez szerzünk értékes alapozást hanem nemzetünk mintegy második anyanyelvével is ismerkedünk, amelyen pl. számos fontos okmány és okirat íródott.”
A Gyapay tanár úr által újra indított Fasori Gimnáziumba a könyv sorozat szerzőit nyugdíjas tanárként hívták meg. Mindkét szerző neves tanárként dolgozta le életét Plette Ferencné valaha az ELTE latin szakán oktatott. Sajnos több mint 10 éve elhalálozott. A Gyapay tanár úr elvei és tapasztalati alapján a neves Fasori Gimnáziumban a háború előtt, mint 8 osztályos gimnáziumba a tanuló diákok az első négy évet latin tanulással töltötték el, majd a második négy évben tetszés szerint válogathattak a latin nyelvre alapozott nyugati nyelvek között.
A korabeli történet bizonyította hogy a régi módszer eredményes volt tekintettel arra, hogy a Fasori iskolában végzett diákokra jellemző volt az, hogy 2-3 nyelvvel lettek gazdagabbak, de nem volt ritka olyan diák sem, amelyik 4 nyelvet tanult meg. A háború előtti Fasori gimnáziumból azzal is dicsekedhetett, hogy a korabeli diákok közül hárman kaptak Nobel-díjat. Sőt ebben az iskolában tanult Neumann János matematikus is, akinek óriási szerepe volt a számítástechnika megteremtésében.
LATIN NYELVKÖNYV 3/2. – PLETTE FERENCNÉ ÉS FODOR CSONGOR
Méret: B/5 (230x170cm)
Borító: műbőr
Kivitel: irkafűzött
Terjedelem: 99 oldal
Belív: 80g-os offset
Szín: fekete-fehér
Súly: 20g
Vastagság: 5mm
Illusztráció: 14 db
Grafika: Hódosné Szántó Andrea és Hódos László
Leírás:
„Magyarországon még a múlt század közepéig a latin nyelv volt a művelt középosztály nyelve. A tudományos műveket latin nyelven írták. A törvények és az országgyűlés nyelve is a latin volt.
Magyar költőink görög-latin versformákat is szívesen használtak. Erős latin hatást mutatnak pl. Berzsenyi Dániel költeményei.
Mégcsak annyit: egyetlen nemzet sem használta annyi időn át és annyira a latin nyelvet, mint mi, magyarok. Ezért amikor a latin nyelvvel ismerkedünk, nem csak fontos nyugati nyelvek nyelvtanához és szókincséhez szerzünk értékes alapozást hanem nemzetünk mintegy második anyanyelvével is ismerkedünk, amelyen pl. számos fontos okmány és okirat íródott.”
A Gyapay tanár úr által újra indított Fasori Gimnáziumba a könyv sorozat szerzőit nyugdíjas tanárként hívták meg. Mindkét szerző neves tanárként dolgozta le életét Plette Ferencné valaha az ELTE latin szakán oktatott. Sajnos lassan közel 10 éve elhalálozott. A Gyapay tanár úr elvei és tapasztalati alapján a neves Fasori Gimnáziumban a háború előtt, mint 8 osztályos gimnáziumba a tanuló diákok az első négy évet latin tanulással töltötték el, majd a második négy évben tetszés szerint válogathattak a latin nyelvre alapozott nyugati nyelvek között.
A korabeli történet bizonyította hogy a régi módszer eredményes volt tekintettel arra, hogy a Fasori iskolában végzett diákokra jellemző volt az, hogy 2-3 nyelvvel lettek gazdagabbak, de nem volt ritka olyan diák sem, amelyik 4 nyelvet tanult meg. A háború előtti Fasori gimnáziumból azzal is dicsekedhetett, hogy a korabeli diákok közül hárman kaptak Nobel-díjat. Sőt ebben az iskolában tanult Neumann János matematikus is, akinek óriási szerepe volt a számítástechnika megteremtésében.
Amennyiben rendelését
bejelentkezés után sem tudja feladni,
kérem keressen telefonon vagy írjon emailt!
A két kötet:
(3)
Frissítés...