Arany János: Toldi
Szerző: Arany János
A mű címe: Toldi
Méret: A/4-es (210x297cm)
Kemény borító, cérnafűzött kivitel
Terjedelem: 108 oldal
Belív: 100g-os simított offset
4 szín color (színes ábrák)
Súly:680 g
Vastagság:15 mm
Illusztráció: 39 db
Grafika: Sirkó Attila
Műfaj: elbeszélő költemény
A mű keletkezése: Arany János 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára írta „Készíttessék költői beszély, melynek hőse a nép ajkán élő történeti személy, például Toldi Miklós,Kádár vitéz…Forma és tartalom népies legyen.”
Rövid tartalom: Toldi Miklós özvegy anyjával él Nagyszalontán. Miklós a béresekkel együtt dolgozik, nem érezteti velük, hogy ő nemesi származású, ám rejtett álma és vágya a seregben való harcolás. Testvére, György Budán él a király udvarában, számára a külcsíny fontosabb mindennél. Magát családjától magasabbra tartja. Ezt érzékelteti akkor is, amikor hazalátogat Nagyszalontára, s mind anyjával, mint testvérével lekezelően bánik. A cselédség sürgését-forgását pedig természetesnek veszi. Szócsatába keveredik György Miklóssal, s a tettlegességet az anya előzi meg. AZ összezavart Miklóst György vitézei tovább piszkálják, s amikor sikerült kihozni a fiút a béketűréséből, akkor egy malomkővel véletlenül agyonütött egy vitézt. Önként menekült Miklós a nádasba, ahová Bence, a család hű szolgája követte. Ám Miklós nem tért haza az anyai hívó szóra. A nádasban két farkassal verekszik meg, majd az éj leple alatt mégis hazamegy elköszönni az anyjától. Buda felé indul, de nem tudja, hogy valósítsa meg álmát. Egy temetőben találkozik egy özveggyel, akitől megtudja, hogy Duna szigetében egy erős cseh minden bátor magyar legény életét kiontja. Szeretne kiállni ellene, de se pénze, se ruhája. Ráadásul a pesti emberek nem híresek az idegenekkel való bánásmódjukról, még akkor sem, ha az a fiú az életüket mentette meg a dühöngő bikától. Bence ismét megtalálja hű gazdáját, s az anyai gondoskodásnak köszönhetően a cipóból száz arany kerül elő. Így minden adott egy bajvívásra. Eközben György ármánykodása sem ér célt a királynál, sőt a királyban felmerül a gyanú is. A bajvívás győztese az ismeretlen vitéz lett, aki nem más volt, mint Miklós. Végül György elnyeri büntetését a királytól, Miklós vágyát pedig teljesíti a király.